Olvasom a Telex-en, hogy „a magyarok fele olyan településen él, ahol a jövedelem nem éri el az országos átlagot”. Zseniális
Egyes statisztikai állítások elsőre meghökkentőek, ám valójában triviális matematikai tények.
Érdekes kutatás látott napvilágot, ami szerint inkább a fejlett nyugaton tagadják a holokausztot. Magyarországon nem is olyan rossz a helyzet.
A Claims Conference (Zsidó Anyagi Követelések Németországgal Szemben Konferencia) ma közzétette az első, nyolc országra kiterjedő holokauszt-ismereti és tudatossági felmérését, a felmérésben szereplő országok: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Ausztria, Németország, Lengyelország, Magyarország és Románia. Érdekes módon hazánk egyáltalán nem teljesít rosszul, sőt: a fejlett nyugaton, amelyhez felzárkózni igyekszenek egyesek, sokkal nagyobb a probléma.
Minden vizsgált országban – Románia kivételével – a válaszadók többsége úgy véli, hogy a holokauszthoz hasonló esemény (magyarán egy újabb népirtás a zsidó nép ellen) ma is megtörténhet.
Az aggodalom az Egyesült Államokban a legmagasabb, ahol a megkérdezett felnőttek több mint háromnegyede (76%) tartja ezt lehetségesnek. Őket követi az Egyesült Királyság 69%-kal, Franciaország 63%-kal, Ausztria 62%-kal, Németország 61%-kal, Lengyelország 54%-kal, Magyarország 52%-kal, míg Romániában ez az arány 44%.
Megdöbbentő módon a megkérdezett felnőttek egy része azt állította, hogy a felmérés előtt nem hallott a holokausztról, vagy nem volt benne biztos, hogy hallott róla.
A fiatal felnőttek (18–29 évesek) körében Franciaországban 46%, Romániában 15%, Ausztriában 14%, Németországban pedig 12% ez az arány. Ezen felül az amerikai válaszadók csaknem fele (48%) nem tudott megnevezni egyetlen tábort vagy gettót sem, amelyet a nácik a második világháború alatt létrehoztak. Eközben láthatóan vagy igény az oktatásra, az összes vizsgált országban tízből kilenc vagy annál több felnőtt fontosnak tartja, hogy továbbra is tanítsanak a holokausztról.
Magyar számok
Összességében az amerikaiak és a magyarok azok, akik a legvalószínűbb, hogy úgy érzik, a holokauszt-tagadás jelensége gyakori az országukban.
A magyaroknál ez 45%, az amerikaiknál 44%. Őket követik Franciaország 38%-kal, Németország 34%-kal, Ausztria 27%-kal, az Egyesült Királyság és Románia egyaránt 24%-kal, míg Lengyelországban ez az arány 20%. Továbbá a francia fiatalok 59%-a, illetve a magyar és amerikai fiatalok 53%-a szerint gyakori hazájában a holokauszt történetének eltorzítása.
Ez nagyon érdekes, mert ez egy percepciót vizsgál, de az ugyanitt közölt számok mást mutatnak. Pedig Romániában a fiatalok 53%-a szerint eltúlozzák a holokauszt áldozatainak számát. A franciáknál ez 33%, nálunk 22%, az osztrákoknál 21%. A román fiatalok 15%-a egy az egyben egyetért az állítással, hogy a holokauszt nem történt meg. A felnőtteknél ez 7%. Ezt követi Franciaország (fiataloknál 8%, felnőtteknél 4%), majd a fiatalok esetében holtversenyben Amerika, Anglia és hazánk (5%). Amerikában és Ausztriában viszont a felnőtteknek 3%-a ért ezzel egyet, míg nálunk csak 2%, utóbbi azonos a lengyel és német számokkal.
Érdekes tehát, hogy bár sokan hiszik azt Magyarországon, hogy gyakori a holokauszt-tagadás, ez valójában nálunk csak a felnőttek 2%-ánál van jelen, máshol ennek a triplája is előfordul.
Eközben a lengyel és magyar felnőttek 98-98%-a hallott már a holokausztról. A felnőttek között összesen Franciaországban 22% azt állítja, hogy még sose hallotta ezt a szót. A fiatalok között az arány hazánknál tovább nő, 99% hallott a szóról.
Romániában a lakosság 66%-a nem tudja a felmérés szerint, hogy hatmillió zsidó halt meg a holokausztban, ezt követi Franciaország (64%9, Amerika (56%), majd hazánk (55%). Romániában a lakosság 28%-a, idehaza a lakosság 27%-a hiszi, hogy a holokausztban kétmilliónál kevesebb zsidó halt meg. Lengyelországban ez a szám 24%, Franciaországban, Amerikában és Ausztriában egyaránt 21%. Eközben Magyarországon és Lengyelországon tudják a legtöbben, hogy az áldozatok többsége lengyel volt.
Ismét a percepció érdekes torzulása, hogy a magyarok 10%-a azt hiszi, hogy a legtöbb, a holokauszt során megölt zsidó magyar volt. Nálunk csak a franciák és a németek hiszik azt, hogy tőlük érkezett a legtöbb áldozat.
A közösségi média szerepe
Érdekes, hogy hol látják az emberek a holokauszt-tagadás vagy -torzítást. Az amerikaiak 49%-a Facebookon, ott ez a legnagyobb forrása a jelenségnek. Ausztriában is ez a helyzet (39%), Németországban (40%), Lengyelországban (43%), Magyarországon (59%) és Romániában is (63%). Ezt követően egy sor közösségi-média oldalt jelölnek meg az emberek. A Twittert fő forrásként Anglia és Franciaország adta meg.
Eközben azt, hogy “máshol”, vagy “a fentiek közül egy sem”, hazánkban csak 4% és 3% jelölte meg. Azt, hogy nem tudja, idehaza 18% adta meg.
Az embereket érdekli a holokauszt története
Minden vizsgált országban a felnőttek többsége úgy hiszi, hogy fontos továbbra is tanítani a holokauszt történetét,
hogy az ne történjen meg újra. Amerikában és Lengyelországban ez 96%, Németországban és Angliában 94%, Magyarországon 91%, Ausztriában 90%. A fiataloknak viszont idehaza csak a 85%-a hiszi ezt, ez a legalacsonyabb szám a vizsgált országok között. A magyar felnőtt lakosság 88%-a egyetért viszont azzal, hogy az iskolákban kéne oktatni a holokauszt történetét, Ausztriában ez 84%, Romániában 78%. A magyar fiataloknak viszont ismét csak a 83%-a gondolja ezt, ennél csak Romániában gondolják ezt kevesebben (79%).
Furcsa kérdések
Látszik, hogy szerepet játszhattak az országok történetének sajátosságai, de erre a felmérés nem volt tekintettel.
Magyarországon a lakosság 78%-a képes volt megnevezni Auschwitzot.
Nálunk csak a lengyeleknél volt ez gyakoribb, ott 86%. A briteknek viszont csak a 69%-a, a franciáknak a 64%-a, a németeknek is csak a 62%-a tudta felismerni ezt a tábort, az amerikaiaknak pedig csak a 44%-a. Ausztriában 57% tudta felismerni Auschwitzot, de 64% ismerte Mauthausent, ez ugyanis a mai Ausztriában volt.
A felmérés szerint a magyaroknak csak a 7%-a ismerte Treblinka nevét, ami nem különösebben meglepő, mert ezt a tábort 1943 októberében bezárták, tehát hazánk német megszállásakor már nem is üzemelt. Örvendetes, ha néhány magyar ismeri ennek a tábornak a nevét, de talán érdemesebb lett volna Strasshof nevére rákérdezni, ami a másik olyan tábor volt, ahová indultak vonatok Magyarországról.
Mit jelent ez?
Érdekfeszítő, hogy a kérdéssorban egyébként Magyarország még csak nem is teljesít rosszul. A jelek szerint a lakosság jelentős része hallott Auschwitzról, az embereket érdekli a holokauszt története. Ennek ellenére itt és Amerikában úgy gondolják, hogy gyakran tagadják a holokausztot, dacára annak, hogy a felnőtt lakosságnak mindössze a 2%-a tagadja egyértelműen a holokausztot.
Érdekes lett volna egy olyan felmérés is, ami azt is megmutatja, hogy milyen arányban voltak a válaszadók migrációs háterű egyének, vagy származtak például nyugati nagyvárosokból.
Könnyen lehet, hogy egy francia vidéki felnőtt és egy algériai származású párizsi fiatal más választ ad ezekre a kérdésekre. Bár ez a felmérés nem idézte ezt a számot, de egy 2009-es brit felmérés szerint a brit muszlimok 66%-a szerint a holokauszt nem történt meg. Érdemes lenne ezeket a számokat ilyen perspektívában is megvizsgálni.
(Fotó: Unsplash)